A lemenő nap jótékony homályba rejtette a déli határ közelében lévő tisztást. Így csak a sziluettjei látszódtak azoknak a luxus terepjáróknak, amelyek egymás után érkeztek. Megtermett férfiak szálltak ki belőlük, miközben fogadásokat kötöttek egymással. A tisztás két végében két, izmait megfeszítő kutya méregette egymást. Az egyik egy német juhászkutya, a másik egy minden bizonnyal holland juhász-malinois keverék volt. Gazdáik a póráz végébe kapaszkodva fogták őket vissza attól, hogy idő előtt egymás torkának essenek.
– Rajta! – üvöltötte valaki olyan hangon, aminek hallatán még az addig csicsergő madarak is elhallgattak ijedtükben.
A keverék kutya iszonyatos sebességgel száguldani kezdett a tőle jóval nagyobb németjuhász felé. A németjuhász azonban egyszerűen kitért támadás elől, így a másik kutya túlrohant rajta. A keverék megfordult, és egyből támadott. Hatalmas csattanással feszült egymásnak a két izmos kutyatest. A tisztást körbe vevő nézők izgalmukban felhördültek, miközben egy lépést előre léptek. Az első támadás döntetlenre végződött. A két kutya izgatottan rohangálta egymást körbe-körbe, így keresve fogást a másikon. A keverék jóval fürgébb, míg a németjuhász erősebb testalkatú volt. A következő pillanatban a keverék kihasználva a németjuhász lomhább mozgását, egy nagyot mart a tomporába. A megtámadott kutya felhördült fájdalmában. Hirtelen mozdulattal visszafordult, és hatalmas fogaival mély sebet ejtett a támadója nyakán. A keverék keservesen felvonyított kínjában. A németjuhász azonban nem elégedett meg ennyivel, dühödt támadást indított az ellenfele ellen. A két izmos test egy pillanatra sem állt meg, miközben a németjuhász egyre jobban fáradt. A keverék azonban szívósabb volt, így egyre több kisebb sebet ejtett az ellenfelén. Egy óvatlan pillanatban a németjuhász felé kapott, és kiharapott a füléből egy darabot. A nézők felhördültek, miközben a mix egyszerűen kiköpte a szájában maradt füldarabot. Már mindkettő kutya erősen vérzett. A vér láttán egyre nőtt a hangzavar a pálya szélén is. Az emberek üvöltöztek, miközben az öklüket rázták. Valaha ilyenek lehettek a római gladiátorviadalokon a vértől megrészegült nézők… Közben a kutyák már két lábon, majd visszaereszkedve négy lábra folytatták a küzdelmet. A szoros test-test elleni küzdelemben azonban a németjuhász került fölénybe. Egy jól irányzott harapással súlyos sebet ejtett a másik kutya gerincén, aki harcképtelenül nyúlt el a földön. A németjuhászra fogadók hangos ovációval fogadták a kutya győzelmét, miközben a gazdája hátra vitte a dzsipjéhez.
– Nesze, igyál! – lökte a kutya elé a vizet, aki mohó lefetyelésbe kezdett.
– Haver ki lesz a következő ellenfeletek? – kiáltott oda valaki.
A férfi, hogy ne kelljen üvöltenie, elindult a kérdező felé. Ezt a pillanatot használta ki a kutya. Egyszerűen csak megfordult, és mintha nem vívott volna egy félórás élet-halál küzdelmet, kecses mozdulatokkal, villámgyorsan eltűnt a tisztást körül vevő erdő sűrűjében. Sajgott minden porcikája, de a szabadság reménye megsokszorozta az erejét. Még hallotta, ahogy a gazdája üvöltözik utána, de esze ágában sem volt engedelmeskednie. Még élénken emlékezett azokra a „tréningekre”, amikor egy oszlophoz kötözött macska volt az ellenfele. A félelmében reszkető, mozgásában korlátozott macska próbált védekezni. Keményen küzdött az életéért, a karmolásai pedig még jobban feldühítették a kutyát. Aztán amikor a tréning végére kivégezte a macskát, a gazda elégedett volt vele, és nagyon megdicsérte. Legközelebb már a szabadon engedett, de a menekülésében gátolt macskát kellett harcképtelenné tennie. Amikor ezek a „feladatok” már jól mentek, utána jöhettek a „tréningek” más kutyákkal. Mindezek mellett sivár élete volt. Jó szót, szeretetet soha nem kapott. Nem tudta, mi az a séta, mi az a játék. Vissza sem nézett, úgy hagyta maga mögött az eddigi életét.
Amikor semmi nem jön össze
A kutya a fáradtságtól lihegve pihegett egy bokor tövébe. Csontig hatoló fájdalmai és az izgalom, hogy végre szabad, mély álomba ringatták. Reggel a kiszáradó tüdeje figyelmeztette arra, hogy még él. Hogy a mardosó szomját enyhítse, ha sántikálva is, de felfedezőútra indult. Nemsokára a közelben a víz illatát érezte. Leereszkedett a csobogó forráshoz, és mohón oltotta a szomját. A tiszta, hideg víz kellemesen hűtötte a gyomrát. Hirtelen ismeretlen, de annál kellemesebb szagot hozott felé a szél. Elindult a szag nyomába. Megkorduló gyomra emlékeztette arra, hogy nagyon is meg kéne találni a szag forrását, mert már nagyon éhes. Egy kisebb barlanghoz vezettek a nyomok. A kutya lehasalt a barlang nyílása felé, és feszülten figyelt. Nemsokára egy nedves, fekete gomb jelent meg a nyílásban. Aztán egy remegő bajszocska is feltűnt, amelyet egy fej követett. A két hatalmas, elálló fület a kutya furcsán nézegette, mert ilyet még nem látott. Ez a pár másodperc a nyúlnak elég volt ahhoz, hogy kiugorjon, és hatalmas szökkenésekkel eltűnjön a kutya szemei elől. A sérült kutyának esélye sem volt arra, hogy beérje. Bánatos szemekkel nézett az elszökött négylábú ebéd után, majd tovább barangolt az erdőben élelem után kutatva. Néha emberek hangját vitte felé a szél, de a kutya tudatosan kerülte a találkozást velük. Nem akart többé visszakerülni oda, ahonnan egyszer már sikerült megszöknie.
A napok múlásával a kutya egyre messzebbre került a régi életétől. A sérülései miatt lelassult, nem tudott vadászni. Őrjítő éhségét csak az álom tudta feledtetni. Ám ilyenkor a mellette elcsörtető vaddisznók röfögése vagy a menekülő őzek rohanó patáinak a hangja ébresztette. Kínjában kukoricát és különféle terméseket evett, de volt, hogy csak a kirándulók által eldobott, az étel szagát őrző nejlonzacskó volt az eledele. Közben kullancsok garmadája fészkelt be a bundájába. A kutyának magas láza lett. Behúzódott egy bokor alá, miközben a szemei előtt újra megjelentek a viadalok véres képei. Már csak támolyogni tudott az éhségtől, miközben belül égette a kullancsok miatt fellobbant láz. Az óvatossággal nem törődve bekóválygott az első lakott településre.
Vacak története még csak most kezdődik! Térj vissza holnap is, hogy megtudd, merre folytatódik a meggyötört németjuhász útja.
Tetszett ez a történet?